Idézetek a művészetről:

Művészeti idézetek nagy művészek és gondolkodók tollából

“Minden művészet közvetlen oka Isten” /Friedrich W.J. Schelling/
” Maga a művészet, egész felfogásom szerint nem más, mint az abszolútum kiáradása”/Friedrich W.J. Schelling/

“Annak az embernek a számára, aki a művészetben nem jut el a szabad, egyszerre szenvedő és tevékeny, elragadtatott és megfontolt szemléletig, a művészet valamennyi hatása puszta természeti hatás; ő maga természeti lényként viselkedik, és a művészetet mint művészetet sohasem értette, sohasem ismerte meg. Az ilyen embert talán csak az egyedi szépségek mozgatják, csakhogy az igazi műalkotásban nem létezik egyedi szépség, csak az egész szép. Aki tehát nem emelkedik fel az egésznek az ideájáig, az teljességgel képtelen megítélni bármilyen alkotást.”

/Friedrich W.J. Schelling/

“Kevesen veszik fontolóra, hogy maga a nyelv, amellyel kifejezik önmagukat, a legtökéletesebb műalkotás”

/Friedrich W.J. Schelling/

“A művészet csaknem egyedül tartalmazza csodálatunk összes magasrendű tárgyát” /Friedrich W.J. Schelling/

“…a művészetben az abszolút szabadságból áll elő a legmagasabb rendű egység és törvényszerűség, s jóval közvetlenebbül felismerhetjük benne önnön szellemünk csodáját…” /Friedrich W.J. Schelling/

” A szabad művészetben az alkotó maga is szabad művész. Tudja, mit akar, és képes is arra, amit akar. Tudja, mit akar: a szubsztanciális tartalomban számára semmi nem lehet homályos és zavaros; nem kell küzdenie az abszolút tartalomért; művészete nem erjedésben lévő valami, amiben majd csak ezután derül ki, mi az értelme. A szabad művész alakító, a szimbolikus művész beleképzelő. A tartalom a szabad rendelkezésére áll; nem kell kinlódva küzdenie érte. A szimbólikus művészet alkotója átfut minden formán, megpróbálkozik mindegyikkel; nem tudja korlátozni magát. A szabad művész viszont eltökélt; technikája kiérlelt.” /G.W.F Hegel/

“A Művészet első kezdete az elcsodálkozás, vagyis az abszolútum megsejtése a közvetlenben; ennek a sejtésnek és a természetinek az egyszerű egysége” /G.W.F Hegel/

“…a művészet, a vallás és a tudomány egyként- arisztotelészi szóval élve- az elcsodálkozással kezdődött.”

/G.W.F Hegel/

“A művészet tartalma- szellemi tartalom, a szubsztanciális, amely külsőleg megjelenik, s amely nem közvetlen természeti alakban adott, hanem a szellem által létrehozott.” /G.W.F Hegel/

“A művészet kezdete egybeesik a vallással, mivel a művészet kezdetben az abszolútum tudatosításának egyetlen módja.” /G.W.F Hegel/

“A művész kapcsolatban van az anyaggal, a témával. Uralkodnia kell rajta, teljes mélységében át kell élnie, át kell éreznie; különben elakad a külső oldalaknál: talán versbe szedi a témát, de csak középszerű művet alkot majd. Ám ha művész valódi művészként bánik anyagával, akkor is átüthet az ábrázoláson valami sajátos, a művészre jellemző vonás. Ez a sajátszerűség az amit általában modornak v. stílusnak nevezünk.” /G.W.F Hegel/

“…a műalkotás tartalmát a szellem és az akarat magasabb rendű érdekei adják; ezeknek az érdekeknek át kell csillogniuk az egzisztencia külsődlegességén, e magasabbrendű érdekek hangjának át kell hatolnia a külvilág minden zsivaján…akkor magánvalóan objektív lesz…” /G.W.F Hegel/

“A műalkotás igazi, valódi oldala az objektív belső tartalom; ez támasztja azt a követelményt, hogy jelen legyünk a műben.” /G.W.F Hegel/

“…mi a művészet végcélja, azt kell mondanunk: a művészetnek fel kell fednie az igazságot, be kell mutatnia azt, ami az emberi szívben megmozdul, mégpedig képszerű, konkrét formában.” /G.W.F Hegel/

“…a művészet végcélja morális tökéletesítés.” /G.W.F Hegel/

“A művészet anyaga tehát átszellemített érzéki, egyszersmind megérzékített szellemi.”/G.W.F Hegel/

“A művészet legfőbb rendeltetése az, hogy képes legyen a gondolat kimondására, együtt a vallással és a filozófiával; mint a vallás és a filozófia, úgy a művészet isaz isteni, a legfőbb szellemi kívánalmak kimondásának és tudatosításának egyik módja.” /G.W.F Hegel/

“Csak az erős ember ismeri a szeretetet, csak a szeretet érti meg a szépséget, csak a szépség teremti meg a művészetet.” /Richard Wagner/

“A művészet feladata, hogy a szociális törekvés nemes jelentőségét felismerje és neki a helyes irányt megmutassa.”

/Richard Wagner/

“Az igazi, törvényalkotó művész művészi igazságra, a törvény nélküli, aki vakon követ egy ösztönt, természeti valóságra törekszik;az legmagasabb ormára, ez legalsóbb fokára viszi a művészetet.” /Johann Wolfgang Goethe/

“Mihelyt a művész a természet bármely jelenségét megragadja, az nem tartozik többé a természethez, ellenkezőleg, úgy is mondhatnánk: ebben a pillanatban teremti a művész, miközben kiragadja belőle mindazt, ami jelentős, jellegzetes, érdekes, vagy helyesen szólva csak most helyezi bele a magasabb értéket.” /Johann Wolfgang Goethe/

“Ha a művészet utánzásán és azon a törekvésen keresztül, hogy általános nyelvet alkosson, a tárgyak pontos, elmélyült tanulmányozásán keresztül eljut odáig, hogy a dolgok tulajdonságait és létezésük módját pontosan és mindig pontosabban megismeri, ha az alakok sorát áttekinti, és a különféle jellemző formákat egymás mellé helyezni és utánozni tudja, akkor a stílus lesz a legfelső fokozat,ahová eljuthat; az a fokozat, amelyen a legemelkedettebb emberi fáradozásokkal lesz egyenrangú.” /Johann Wolfgang Goethe/

“Igazi Közvetítő a művészet. Ki a művészetről szól, a közvetítőt akarja közvetíteni, és ebből mégis sok örvendetes fakad számunkra.” /Johann Wolfgang Goethe/

“A művészet komoly foglaltosság, akkor a legkomolyabb, ha nemes, szent tárgyakkal foglalkozik; a művész azonban felüláll a művészeten és a tárgyon: amazon, minthogy célja elérésére szükség van reá, ezen mert saját módja szerint dolgozza fel.” /Johann Wolfgang Goethe/

“A szépségben titokzatos természeti törvények nyilatkoznak meg, melyek annak megjelenése nélkül örökre rejtve maradtak volna előttünk.” /Johann Wolfgang Goethe/

“A szépség önmaga felől soha meg nem világosodhatik.” /Johann Wolfgang Goethe/

“A művészet a vallásos érzés egy nemén valami mélységes, megingathatatlan komolyságon alapszik; innen van az is, hogy oly örömest egyesül a vallással. A vallás önnön komoly voltán alapszik, művészi érzés nélkül fennállhat, azonban ezt éppoly kevésbé ébresztheti fel, mint amennyire ízlést kölcsönöz.” /Johann Wolfgang Goethe/

“A technika az ízléstelenséggel való szövetségben a művészetnek a legszörnyűbb ellensége.”

/Johann Wolfgang Goethe/

“A művészet a megismerésnek egy módja, mivel a többi megismerés nem tökéletes világmegismerés.”

/Johann Wolfgang Goethe/

“Akinek van tudománya és művészete, annak van vallása is.Akinek azonban nincs művészete és tudománya, annak legyen vallása.” /Johann Wolfgang Goethe/

“Ha a szíved használod, eggyé válsz a festményeddel, és soha nem fogsz félni tőle” /Sri Chinmoy/

“Mielőtt elkezdenél festeni, tekintsd magad eszköznek. Tartod az ecsetet, és tudod, hogy az a te eszközöd. Tekinthetsz ugyanígy a kezedre, a karodra, a csuklódra, vagy az ujjaidra, és elismételed néhányszor: “Ez nem az enyém, ez aTiéd. Ó Uram ez a Tiéd, a Tiéd!” /Sri Chinmoy/

“A szépség tisztaság. Szépség és tisztaság összetartoznak. Ha az értelem nagyon tiszta, akkor szép is. Akkor semmi csúnyának vagy istentelennek nem lesz mersze belépni.” /Sri Chinmoy/

“a valódi művészet valódi vallásosságból születik, mert a vallásosság nem más, mint közösséget találni a valósággal. Amint közösségben vagy a valósággal, akkor születik valódi művészet.” /Osho/

“A valódi művészet olyasvalamit jelent, ami segít meditatívvá válnod”/Osho/

“A kreativitás a szabadság illata.” /Osho/

“… a kreativitásnak nincs köze semmilyen meghatározott munkához. A kreativitásnak a tudatosságod minőségéhez van köze. Bármi, amit teszel, kreatívvá válhat, ha tudod, mit jelent a kreativitás. A kreativitás azt jelenti, hogy minden munkát meditációként élvezel, minden munkát mély szeretettel végzel.” /Osho/

“a legfontosabb Nap-ünnepek keresztény ünnepekké alakultak át. A kézműves hagyományok szellemi hátterét a kozmikus körforgások doktrínája képezi.” /Titus Burckhardt/

“A szó valódi értelmében azonban csak az a művészet szakrális vagy szent, melynek formái a szellem időtlen tartalmát tükrözik vissza.” /Titus Burckhardt/

“Az isteni Művészet párja az embernél: önmaga megjelenítése. Ahhoz, hogy ez szellemileg mélyreható legyen, a művész által igénybevett eszközöknek egy lényegi szemléletből kell fakadniuk; nem származhatnak a megtévedt, önmagát félreismerő én önkényéből, hanem csak ama legmagasabb lényeg sugalmazásán alapulhatnak, mely nem más, mint minden lénynek Önmaga.” /Titus Burckhardt/

“az arány segítségével, ha helyesen alkalmazzuk, bármit művészien lehet ábrázolni” /Albrecht Dürer/

“… flow-nak igen nagy szerepe van az ember lelki háztartásában. Aki egyszer átélte, újra részesülni akar benne. Ahhoz, hogy az ember lelkileg-szellemileg egészséges legyen, hogy énje kiteljesedjen, hogy megvalósítsa, elfogadja magát, megtalálja identitását, hogy alkotni tudjon, szüksége van a flow rendszeres élményére.”

/ Csíkszentmihályi Mihály/

“Az ember nyissa meg a szívét a szépségnek, hagyja hogy az Isteni erő inspirálja őt a szívén keresztül.”

/Váradi Tibor/

” Konkrét képzeteket az ember eszméi összességéből fantáziájával hoz létre. Amire tehát a szabad szellemnek szüksége van, hogy eszméit megvalósítsa, szándékait keresztülvigye, az a morális fantázia. Ez a szabad szellem cselekvésének a forrása.” /Rudolf Steiner/

“Lelkük mélyéig művészi természtű emberek úgy nyilatkoznak, hogy a művészet megérezteti: amit kimondanak, az egyben a szellemi élet üzenete az emberiségnek.” /Rudolf Steiner/

“A művészet arra hivatott, hogy a múlandó hasonlatot átitassa az örökkévalóság üzenetével.” /Rudolf Steiner/

“A művészet missziója az, hogy közvetítse a szellemi világ kinyilatkoztatásait akkor, amikor a közvetlen kinyilatkoztatások nem lehetségesek.” /Rudolf Steiner/

“Szellemiségből indul ki a művészet ez volt a megismerés eredeti forrása.” /Rudolf Steiner/

“Az igazi tudomány és igazi művészet életteljes egybeáradásából vallásos élet keletkezik, mint ahogy a vallásos életnek sem kell megtagadnia a tudományt és a művészetet, hanem minden energiával és az élet minden valóságos erejével kell feléje törekednie.” /Rudolf Steiner/

„Tanulmány révén nem válhatunk nevelővé. Másokat sem idomíthatunk nevelővé, már csak azért sem, mert mindenki az. Mindenkiben benne rejlik egy nevelő, csak alszik, fel kell ébreszteni, és az ébresztés eszköze a művészet.” /Rudolf Steiner/

“A művészi érzékelés, egy csendes magába mélyedő természettel párosulva, a legjobb előfeltétele a szellemi képességek kifejlesztésének. Ez az érzékelés ugyanis áthatol a dolgok felszínén s ezáltal a titkukig ér.”

/Rudolf Steiner/

“Nem mintha azt akarnám állítani, hogy az étertest megismerése fantáziáláson alapul. Nem ez a helyzet. Ez valódi megismerés. De csak a lélek művészi átéléséből merülhet fel az az indíték, hogy az emberi természet érzékfeletti részeinek, mondhatnám, legalárendeltebbjéhez egyáltalán érzékünk legyen. Ehhez egyszerűen művészi lelki vér szükséges.” /Rudolf Steiner/

“Az ember abban a pillanatban van művészi állapotban, amikor a gondolkodást akaratként éli át.” /Rudolf Steiner/

” A művészetben azonban mindenki individuális. Ezért jöhet létre a művészet révén individuális kapcsolat a gyermek és a mozgó, cselekvő ember között, márpedig erre van szükség.” /Rudolf Steiner/

“Lelkünk csak művészi mivoltunk révén lehet. Ha a tudományt előadásmódunkban művészien alakítjuk ki, akkor lehet lelkünk, de nem a tudomány tartalma révén, ahogyan ma felfogják.” /Rudolf Steiner/

“A művészi jelleg azonban speciális emberi árnyalatot ad az emberi léleknek, és ebben az él és mozog, amit az ember a földelőtti létből hozott le.” /Rudolf Steiner/

“A képzelőerő a híd szerepét tölti be a szív és az értelem között, lehetővé teszi, hogy a szívünkkel értsünk és gondolkozzunk, és az értelmünkkel érezzünk.” / Michael Card/

” Zseni lehet, aki soron van, akit a sors keze kiválasztott, akinek ősei akaraterővel lelkiműveltséggel a művészi tehetséggel voltak felruházva, aki telivérrel – szerelemmel- jött a világra, aki szerelmes volt a dajkájába aki szerelmes volt a napba, szerelmes volt az üstökös csillagba; a ki a szabadba kívánkozott s pille után futkosott, aki szerette az igazságot, magában soha nem unatkozott, aki a munkát szeretettel végzé- a gondolattal a jövőt keresé, aki szakított a jelennel s útrakelt a sejtelemmel, aki mindenütt és mindenben szívét használta a küzdelemben…”

/ Csontváry Kosztka Tivadar/

“A legfőbb művészet a szeretet művészete, mert a szeretet által valósul meg az isteni terv.” /Paolo Veroneze/

“Az igazi művészet nemes és vallásos a szellem által, amelyért dolgozik. Mert azok számára, akik ezt megértik, semmi sem teszi a lelket oly kegyessé és tisztává mint a fáradozás valamely tökéletes alkotásra, mert Isten a tökéletesség és aki arra iparkodik az az  istenire törekszik.” /Michelangelo/

” a szépség hajnali kapuján át, léphetünk a tudás birodalmába.” /Schiller/

“Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást, hosszú és rövid alakítja egymást, magas és mély kulcsolja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi s későbbi követi egymást. Ezért a bölcs sürgés nélkül működik, szó nélkül tanít, nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik, alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült, művét nem félti, s mert magának nem őrzi, el se veszíti.” /Lao-Ce: Tao Te King/

“Tudomásul kell vennünk, hogy a bennünk rejlő képesség az alkotásra nem más, mint Isten alkotóereje”

/Joseph Chilton Pearce/

“Az emberi lények alkotóképessége- Isten képe bennünk.” /Mary Daly/

“Legjobb múzsánk a bennünk élő gyermek” /Stephen Nachmanovitch/

“Az új alkotásokat nem az értelem hozza létr, hanem a belső késztetésíszülte játékos ösztön. Alkotó tudatunk játszadozik kedves holmijaival.” /C.G.Jung/

“A festés a naplóírás egy másik formája” /Pabló Picasso/

“Minden gyermek művész.A gond csak az, hogyan maradjon művész felnőtt korában is.” /Pablo Picasso/

„A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.” /Pablo Picasso/

“Ha alkotó életet akarunk élni, meg kell szabadulnunk a félelemtől, hogy hibázhatunk.” /Joseph Chilton Pearce/

“Az “én”- “önmagunk személye” főnévből igévé válik. Az alkotásnak ez a jelenben, a pillanatban villanó szikrája az amelyben mű és játék összeforr” /Stephen Nachmanovitch/

“A festmény a maga életét éli. Én csak arra törekszem, hogy szabadon érvényesülhessen.” /Jackson Pollock/

“A művész, aki mindenben tökéletességre törekszi, semmiben sem fogja elérni” /Eugéne Delacroix/

“Az alkotóképesség…olyasmit látni,ami nem létezik. Ha rájövünk, hogyan tehetjük létezővé, Isten játszótársává leszünk.” /Michele Shea/

“Minden művészetünk, alkotásunk inaskodás csupán. A valódi, nagy művészet maga az életünk.” /M. C. Richards/

“Az alkotás nem ismer kényszert- a művészet szabad.” /Wassily Kandinsky/

“A művészet a kommunikáció egyik technikája. A festmény minden kommunikációs módszerek legtökéletesebb technikája.” /Claus Oldenburg/

” A színekben logika rejlik, és a festőnek kizárólag ezt nem pedig az és logikáját kell követnie.” /Paul Cézanne/

“Művészet?Csináld!” /Martin Ritt/

“Csak azért létezem, hogy komponáljak.” /Franz Schubert/

“A művészet idézi fel a misztériumot, amely nélkül nem létezne a világ.” /René-Francois-Ghislain/

“A művész feladata a misztérium elmélyítése” /Francis Bacon/

“A kreatív művész szerepe törvényeket alkotni, nem pedig már létezőket betartani.” /Ferruccio Busoni/

“A művészet nem másolja, hanem láthatóvá teszi a láthatót. A Hold úgy hívja elő a kreativitást, ahogyan a vegyszerek a fényképeket.” /Norma Jean Harris/

“Végül felfedeztem minden mozgás forrását, az egységet, amelyből mindenfajta mozdulat születik.”

/Isadora Duncan/

“A művésznek alárendelt szerepe van. Lényegében csupán csatorna”  /Piet Mondrian/

“A művészet, mint az emberi szellem tiszta ábrázolása, letisztultan esztétikus, vagyis absztrakt formában fejeződik ki majd.” /Piet Mondrian/

“Pótszer a művészet és csak addig, amíg az élet szépségében még hiányok vannak. Olyan mértékben tűnik el majd, amilyen mértékben az élet egyensúlyba kerül. A jövőben kézzelfogható valóságban váltja majd fel a művészi alkotóképességet a tisztán csak plasztikus kifejezés megvalósulása. Nem lesz szükségünk többé képekre és szobrokra, mert átalakított művészetben fogunk élni.” /Piet Mondrian/

“Az emberré-válás művészet,- a művész az elméleti és a gyakorlati ember egységbe foglalása.” /Novalis/

“Az összes mesék álmok csupán egy otthonos világról szól, amely mindenütt van és mégsincs sehol, az egykor majd géniuszokként akaratunkat teljesítő magasabba hatalmak bennünk, most keserves pályafutásunk során bennünket édes emlékezésekkel felüdítő múzsák.” /Novalis/

“Olyasvalami az élet, mint a színek, a hangok és az erő. A romantikus az életet úgy tanulmányozza, mint a festő, a muzsikus, a mérnök a színeket, a hangokat és az erőt. Az élet tanulmányozása olyanná teszi a romantikust, mint a színek, a hangok és az erő szorgos tanulmányozása a festőt, a muzsikust és a mérnököt.” /Novalis/

“A művészet kiegészíti természetet.”  /Novalis/

“Emberré válni művészet.” /Novalis/ 

“Artisztikum. A műalkotás annál tökéletesebb, minél egyszerűbb egészében véve, részleteiben pedig minél egyénibb és változatosabb.” /Novalis/

“Megtanuljuk majd megérteni a természetet, ha önmagunkat igazoló dolgainkat és tákolmányainkat összevetjük a természet termékeivel. Akkor értjük meg a művészt, ha művészek vagyunk és azzá válunk és így tehát önmagunkat értjük meg.” /Novalis/

“Krisztus inkább művész, mint a többi művész, eleven szellemben és emberi testben végez munkát, szobrok helyett embereket alkot.” /Vincent van Gogh/

„Festményeimet megálmodom, majd álmaimat megfestem.” /Vincent Van Gogh/

„Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön, mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.” /Gárdonyi Géza/