Ötvös kifejezések és szakszavak szótára:

(A Pallai Sándor: Ötvösművészet című könyv felhasználásával készült)

 

Arany:

Csillogó sárga színű, levegőn nem változtatja a színét, természetes állapotában megtalálható puha fém. Az ékszeriparban több ötvözetét használják. Például:

Fehérarany- Ezt a fajta aranyat palládiummal ötvözik, amitől kapja a fehéres színét. Az ezüsttől úgy lehet megkülönböztetni szemre, hogy szürkébb színű.

Sárgaarany- Ez a hagyományos, ismert arany, amit nagyobb részt 14k-os ötvözetében kerül forgalomba.

Vörösarany- Ezt a fajta aranynak a színét a vörösréz ötvözetének a túlsúlya miatt kapja.

Karát:

Finomsági fokozatot jelöl. Ez a szám mutatja meg az arany, ezüst ékszerekben, dísztárgyakban, hogy mennyi színanyagot tartalmaz. Másképpen ez a szám mutatja meg, hogy az ötvözet anyagának súlyegységében hány ezredrész színaranyat vagy színezüstöt tartalmaz. Pl.: 585 ezredrész finomság jelzi, hogy 1 g ötvözetben 0,585g a színarany súlya.

Karátfajták a gyakorlatban: 14k jelölőszáma az 585, 18k jelölőszáma 750

A karát kifejezést szokták drágakövekkel kapcsolatban is használni. A grammnál kisebb súlyegységgel, a karáttal mérik a drágaköveket.

Régebben a szentjánoskenyér magja – amelynek görögül keration, angolul karat a neve – volt a súlyegység. 5 karát 1 gramm, azaz 1 karát 20 centigrammnak felel meg.

Ezüst:

Fehér, erősen fénylő fényű fém, az arany után a legrégebben ismert fém. Természetes állapotokban is előfordul, de igen ritka, inkább érceiben és vegyületeiben fordul elő. Az ékszer gyártásban 925ezrelék finomságában használják. Ez a sterling ezüst. Színezüstből vörösréz ötvözésével érik el.

Alpakka:

Réz, nikkel, horgany ötvözete. Evőeszközöket, hangszereket, dísztárgyakat készítenek belőle. Újezüstnek is nevezték egy időben.

Nikkelezés:

Sárgás árnyalatú ezüstfehér fémbevonat. Ezt galvanizálás útján viszik fel a különböző fémfelületekre, hogy megvédjék az oxidációtól vagy csak esztétikai hatás miatt.

Galvanizálás (aranyozás, ezüstözés):

Az a folyamat, amelynél egy fémet különböző lúgos vagy savas folyadékba helyezve elektromos áram és egy másik színfém hozzáadásával egy másik fémbevonatot képeznek. Amiket gyakran használnak: arany, ezüst, ródium, nikkel, króm, horgany. Ezeket esztétikai céljából, oxidációtól megóvás miatt és újabban egészségügyi célból (pl: ródiumozás) is használják. Az elektromos áram fémoldó hatását használják fel galvánfürdővel. A fürdő (elektrolit) fő alkotórésze mindig annak a fémsónak vizes oldata, amely fémmel a tárgyat be kívánják vonni. A bevonandó tárgyat az egyenáramú áramforrás negatív sarkához (katód) kapcsolják, a pozitív sarokhoz  a leválasztandó fémből készült anódot kötik.

Galvanoplasztika:

Az eljárás során elektrolitikus úton fémréteg válik le egy vezetővé tett negatív mintára, és így különböző tárgyakról tökéletes másolatot készíthetünk.

Oxidáció:

Minden olyan folyamatot, amelyben atomok, molekulák v. ionok elektront adnak le oxidációnak nevezzük. Egyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy levegő hatására egyes fémek a felületükön elszíneződnek. Ilyen lehet az ezüstnél amikor befeketedik. Ezt a levegő kén-hidrogén tartalma okozza.

Korrózió:

Míg az oxidációnál egy nagyon vékony felületi károsodás történik a tárgyon, úgy a korróziónál mélyebb keresztmetszetben károsodik. Ilyenkor a tárgy egy része el kezd visszaalakulni természetes ásványi formába, ilyen a vaskorrózió is. A korrózió nedvesség, vegyi anyagok hatására tud elindulni.

Patinázás:

Olyan felületkezelési eljárás amikor antik hatást akarunk elérni egy tárgyon. Ezt kénmáj segítésével érhető el az ezüstöknél és a vörösréznél.